 |
Előzmények: Az itt található templom Ajak harmadik katolikusok által épített temploma. A XIII. században épült első templomot a reformátusok vették birtokba a XVI. században.
Az 1780-as években az Eszterházi herceg által betelepített szlovákok által épített fatemplom korszerűtlenné és szinte használhatatlanná vált, ezért Fuchs Xavér Ferenc Eger első érseke 1806-ban az egyházmegyei vizitáció alkalmából egy új templom építését rendelte el. Az építendő templom tervrajzait tokaji és ungvári mesterek el is készítették. Ekkor már a vallásalap volt a kegyúr, ettől pedig a pénzromlásra való tekintettel templomépítésre segélyt jó ideig nem remélhettek. 1809-től 1816-ig egymást érték ugyan a fatemplom rogyadozásáról szóló bejelentések, de sem az ajaki hitközségnek, sem a vallásalapnak nem volt pénze. Végre 1817-ben az uralkodó a vallásalapból 18.159.-Ft-ot utalt ki az ajaki új templom fölépítésére, azzal a megkötéssel, hogy költségkímélés céljából a sekrestyét és a tornyot nem akkor, hanem később, jobb időben kell majd felépíteni, a földesurak pedig vállaljanak több terhet.
Építése: 1818. decemberében lerakták az új templom alapkövét, 1819. október 16-án pedig felszentelték az új, torony és sekrestye nélkül felépített kőtemplomot. 1828/30-ban Malik András kisvárdai építész felépítette a sekrestyét.
1831-ben a hívek a torony felépítésére pénzsegélyt kértek. A vallásalap rendeletére a tornyot nem külön, hanem a homlokzat helyreállított főfalára fából kellett felépíteni. 1834. és 1840. között új oltár, oltárkép és padok készültek a vallásalap költségén. 1845. május 2-án tűzvész pusztított Ajakon. Leégett a templomtest és a sekrestye fedele, megrendült a homlokzat főfala, emiatt új torony építése vált szükségessé. Építését 1847-ben megkezdték, de a szabadságharc eseményei miatt csak 1852. után fejeződött be.
A műemlék templom ismertetése:
A későbarokk stílusú templom műemlék.
A templom bejárata mellett Szent II. János Pál pápa márványtáblára elhelyett bronz domborműve látható, amelyet Dr. Kövér József művész úr készített és 2010. július 4-én került elhelyezésre Kozma Péter Ajak díszpolgára és Kerekes Miklós polgármester úr adományként.
A templomba belépve a torony alatt található az ajakiak szóhasználatában az un. „cinterem”. Maga a szó több jelentéssel bír a vikipédia szerint (Elavult: Templom előcsarnoka, ahol nagyobb temetéseken a koporsót helyezik el. A cinteremben felravatalozták a koporsót. A cinteremben gyülekeznek az elhunyt rokonai, ismerőse). Ajakon nyilván azért használják ezt a szót, mert amikor még háztól történt az elhunytak temetése a templomnál megálltak a gyászmenettel és itt helyezték el a koporsót addig, amíg elvégezték az elhunytért a szentmisét.
A cinterem egyik falán hirdetővitrinben tájékozódhatunk aktuális egyházi eseményekről, a másik falán a HIT évében (2013) készített „Papok Fala” található közepén az Eucharistia szimbólumát ábrázoló domborművel. A márványtáblán azoknak a papoknak a nevei olvashatók, akik ebben a templomban szolgáltak, illetve ebből az egyházközségből indultak el az Úr szőlőjébe.
A templomba belépve a kórus feljáróval szemben a lourdes-i barlang van megformázva, előtte a mécsestartó-állvány, ahol halottaink emlékére lehet mécsest gyújtani.
A kórus alatt található még a két gyóntatószék, ahol szentgyónás elvégzésére van lehetőség.
Templomunk ékességei:
A főoltár fából készült szobrai az országalapító Szent István királyt és az ország második alapítójaként tisztelt Szent László királyt ábrázolják. A főoltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész festette az új liturgikus tér kialakításakor, az 1970-es évek végén.
A főoltár mögött található oltár-freskó szintén az ő alkotása, amelyet a – liturgikus reform következtében eltávolított, majd a hívek határozott fellépésére visszahelyezett - főoltár eltakar.
A mennyezeti freskók Krisztus születését, Mária megkoronázását és Szent István ország-felajánlását ábrázolják, amelyeket Takács István mezőkövesdi festőművész alkotott 1953-ban.
A 2019-ben bicentenáriumát ünneplő templomban a 200 év alatt különböző stílusú és értékű szobrok, képek lobogók és egyéb liturgikus emlékek kerültek elhelyezésre.
Az oltárral szemben állva, a szentély bal oldalán található a Jézus Szíve szobor, amely fából készült.
Az oltárral szemben állva, a szentély jobb oldalán található Szűz Mária szeplőtelen szívének tiszteletére alkotott szobor, melynek aranyozott glóriáját Takács Imre készíttette.
A templom színes ablakai a hívek adományából készültek a 70-es években.
A szentély előtt balra található hordozható Mára-szobor Soós János adománya, a jobb oldalon látható Fatimai Szűz Máriát ábrázoló fából készült hordozható szobor Takács Károlyné adománya. Ezeket a szobrokat az ajaki Máriás-lányok népviseleti ruhában a vállukon viszik körmeneteken vagy zarándokutakon. A mellette látható liseaux-i Szent Terézt ábrázoló festmény Rubóczki János adománya. A Szent Teréz festménnyel szemben van a mellékoltár, amely a főoltárral egyidős műemlék, az oltár alsó része karácsonyi időben a templomi betlehemnek, húsvétkor pedig a szent sírnak ad helyet. A mellékoltár tabernákulumának tetején műgyantából készült Irgalmas Jézus-szobor található, amelyet Grunda Istvánné ajándékozott a templomnak. A mellékoltáron látható Szent II. János Pál pápa bekeretezett szentképe, tabernákulum előtt a szent ereklyetartója, bekeretezve az adományozó levél másolata Krakkóból, továbbá egy műemlékbiblia az 1760-as évekből, amelyet Kozma Péter Ajak díszpolgára adományozott a templomnak.
A templomban elhelyezett keresztúti ájtatosság képeit Takács István készítette, Molnár Ferenc és felesége adományából.
A hívek adományából készült templomi lobogókat a körmenetek ünnepélyessé tételéhez használják.
A kórus alatti Szent Antalt és Szent Józsefet ábrázoló szobor gipszből készült a XX. sz. első felében.
1979-ben a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonaüzeme készítette el a templom orgonáját, mely 2 manuálos és 12 regiszteres, amelyet 2016-ban Nyitrai Péter mezőkövesdi karnagy orgonaépítő újított fel.
A templom tornyában négy harang található, a legnagyobb 7 mázsás.
A templomhoz építve a sekrestye és a téli kápolna található. A sekrestye bútorzatát Pollák János készítette, a kápolna berendezése nagyrészt Ausztriából a bécsi Jézus Szíve Nővérek adományaként érkezett 2015-ben.
Gáspár Mátyás
plébános