szerda, november 30, 2022

Főoldal

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök folytatja a két napos kánoni vizitációját az egyházmegye plébániáin. Az ajaki egyházközséget 2022. január 28-án és 30-án látogatta meg Fodor András helynök atyával.

A megyéspüspök a kánoni vizitációkat 2018. április 12-én kezdte el, később a járványügyi helyzet miatt a látogatásokat szüneteltette.

A vizitáció célja az egyházközségekben a hitélet őrzését és gyarapítását szolgáló lelkipásztori munka, a szent helyek, az oktatási-nevelési intézmények személyi és tárgyi infrastruktúrájának áttekintése. Ez a vizitáció a főpásztor apostoli cselekvése, amelyet pásztori szeretettől áthatva végez, és amellyel kinyilvánul, hogy ő a részegyház egységének látható alapja. A kánoni látogatás a hívő közösség és az intézmények számára kegyelmi esemény, és bizonyos mértékben visszatükrözi azt az egyedülálló látogatást, amikor a legfőbb Pásztor (1Pt 5,4) és lelkünk Pásztora és oltalmazója (vö. 1Pt 2,25), Jézus Krisztus meglátogatta és megváltotta népét (Lk 1,68).

Palánki Ferenc megyéspüspök a vizitáció részeként január 30-án szentmisét mutatott be az ajaki Nagyboldogasszony-templomban, így a hívekkel és a képviselőtestület tagjaival is találkozott.

Ferenc püspök immár 7. éve szolgál a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. A szentmise elején elmondta, a látogatás célja nem az ellenőrzés, hanem a segítés, a találkozás létrejötte, a szeretet növekedése. Külön megköszönte a Szent László Imaszövetség ajaki híveinek, hogy ilyen nagy számban részt vesznek a papokért és papi hivatásokért imádkozó közösségben. Az ajaki hívek több mint 100 fővel az imaszövetség tagjainak 10%-át teszik ki.

Ajaki egyházközség már sok papot adott az egyháznak.

A főpásztor az évközi idő 4. vasárnapján elhangzott prédikációja bevezetőjében visszatekintett egy csesztvei emlékére. A településen 11 évig szolgáló Vigyázó Miklós atyát egyik alkalommal megkérdezte egy idős bácsi: Miért kell mindig a szeretetről beszélni? A plébános erre azt válaszolta, hogy amikor a szeretetről beszélünk, Istenről beszélünk. Ha valaki azt mondja, nem hisz Istenben, akkor nem hisz a szeretetben sem. Aki a szeretetben hisz, Istenben is hisz.

Ezután Ferenc püspök Nemeshegyi Péter jezsuita atyáról is elmondott egy történetet, aki 30 évig élt Japánban, misszióban. Péter atyát meghívták egy konferenciára, hogy előadást tartson szerzetes nővéreknek. A jezsuita atya egy egész órán át beszélt a szeretetről. Az előadás végén megkérdezte tőle egy nővér: „Professzor úr, de mi a szeretet?” Az atya válaszként rámutatott a keresztre: „Kedves nővér, nézzen a keresztre, amit ott lát, az a szeretet.”

Valóban sokféleképpen lehet a szeretetről beszélni, de ha meg akarjuk ismerni Isten szeretetét, akkor ránézünk a keresztre, vagy a betlehemre. Ez Isten szeretete. Jézus Krisztus eljött erre a világra értünk, hogy megváltson, megmentsen bennünket, mert jól tudja, hogy az ember a bűnei miatt elszakadt az Istentől, a szeretet forrásától, és nem talál vissza.

„Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom” (1Kor 13,13) – idézte a Szentleckében elhangzott Szeretethimnusz sorait a püspök atya, majd kifejtette, a szeretet nem csupán egy érzés: „Ha így gondoljuk, akkor nagyon melléfogunk, nem ismerjük Jézus szeretetét, pedig Ő a kereszten bebizonyította, hogy Isten mennyire szereti az embert. A szeretet tehát nem csupán érzés, hanem cselekvés. A szeretetben áldozatot hozok a másikért magamról elfeledkezve, segítek embertársamnak, hogy kincseket hozzon elő, igazi, örök és valós értékeket az életében, és ezáltal lesz az én életem is gyümölcsöző.”

Majd Erick Fromm, A szeretet művészete című könyvére utalt, amelyben a szerző kifejti, hogy a mai világban az emberek tévesen azt gondolják, akkor kapnak sok szeretetet, ha szeretetre méltóak lesznek. A megyéspüspök rávilágított, hogy az igazi szeretet ingyenes, azt nem kell kiérdemelni. Az ember a létezésével már szeretetre méltó. Jézus sem azért szeret bennünket, mert jók vagyunk, hanem, hogy jók legyünk – fogalmazott.

Az Isten meglátogatott, megszólított, meghívott bennünket, és amikor eljött, nem ismerték fel a látogatását (Ld. Lk 4,21-30). Jézus elment szülővárosába és az emberek nem ismerték fel, mert tele voltak előítéletekkel. Csodálkoztak a fenséges szavakon, amelyeket hallottak, de később már nem a szavakra figyeltek, hanem arra, aki mondja azokat. Az előítéletek megakadályoznak abban, hogy felismerjük és befogadjuk Isten szeretetét.

A kánoni vizitáció alatt bemutatott szentmisén a hívekkel együtt részesülünk Isten kegyelmében, együtt járulunk Isten színe elé, együtt imádkozunk és kérjük az Ő segítségét, hogy felismerjük látogatásának idejét, a szeretetét, hogy az ne csak egy érzés legyen, hanem egy döntés Isten és embertársaink mellett – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

A kánoni vizitáció záró mozzanatán a  szentmisét követően a püspök atya személyesen is találkozott az egyházközség képviselő-testületével, amely kötetlen beszélgetéssel és közös ebéddel telt el.  

A szentmisén a helyi Angyal-kórus szolgált.

Hasulyóné Rutkai Éva

sajtóapostol, Ajak


 


 

Fel