Főoldal
- Megjelent: 2019. október 02.
Az ajaki Nagyboldogasszony-templom felszentelésének 200. évfordulóját ünnepli az egyházközség. A templom történetéről, az egyházközség hitéletéről Gáspár Mátyás plébánossal Hasulyóné Rutkai Éva sajtóapostol beszélget.
– Mit jelent a hívő ember számára a templom?
– A templomunk 200. évfordulójának ünnepére készülve helyesnek tartom, ha egészen mélyre ásunk, hogy megértsük, mit jelentett és mit jelent a hívő ember és a hívek közössége számára a templom, annak felépítése, felszentelése, a templom felszenteléséből fakadó szent tevékenység a templomban.
Amikor kishittanos voltam, akkor még így tanították a templom meghatározását: A templom az Isten háza és a mi közös otthonunk. Ide vár minket Jézus. Itt találkoznak Istennel és egymással az Isten gyermekei.
Az Ószövetségben a templom fogalma a választott nép gyermekei számára Jeruzsálemhez kötődött, és csak egy volt belőle. Dávid királyhoz és fiához, Bölcs Salamon királyhoz fűződik az első jeruzsálemi templom építésének szándéka. Az Újszövetség népe számára az ősegyházban egy új szemléletmód jelenik meg: Krisztus a központ, Ő az, aki élő kövekből épít templomot, amelynek Ő a szegletköve. A lényeg a közösség, amely hisz Krisztusban, ennek a közösségnek a tagjai az élő kövek. Az összegyülekezés után ez a közösség hallgatja Isten igéjét.
A templom fontos a közösség számára, de nem a kövek miatt, mert azt le lehet rombolni, vagy az idő is próbára teszi, nem a stílus miatt, amely arra a korra utal, amikor építették, hanem azért, mert figyelmeztet Isten jelenlétére. Továbbá a Krisztusban hívők számára a szentségi élet színhelyéül is szolgál (keresztség, bérmálás, szentáldozás, szentgyónás, betegek szentsége, papság, házasság), amelyben a feltámadt Üdvözítő építi Titokzatos Testét, az Egyházat.
A templomszentelés ünnepe Jézus korában is nagy ünnep volt. Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy a keresztény templom szentelési szertartása is kialakul, és a hozzá kapcsolódó ünnep is megjelenik. A hatályos liturgikus szabályok szerint a nagy római bazilikák felszentelési évfordulóját az egész egyházban megünnepeljük. Az egyes egyházmegyék főtemplomai, székesegyházai felszentelésének a napját az egész egyházmegye minden templomában meg kell ünnepelni. A plébániatemplomét a plébánia közössége ünnepli meg évről évre.
– 200 éves a jelenlegi templom, az első jóval korábbra tehető.
– A XIII. században épült első templomot a XVI. században a reformátusok vették birtokba. Az egyébként is nehéz történelmi időket követően a katolikus hívek számának növekedése okán 1773. után felekezeti harc alakult ki a templom birtoklása ügyében. De hiába kerültek létszámfölénybe a katolikus családok (61 pápista és 12 kálvinista gazda élt Ajakon a per idején), 1777-ben Mária Terézia a kálvinisták részére rendelte a templomot, függetlenül attól, hogy a katolikusok építették. Az volt a hivatalos álláspont, hogy a katolikusok úgyis tudnak ekkor vagy később számuknak megfelelő tágasabb templomot építeni.
Bár a katolikusok nem akarták annyiban hagyni a templom ügyét, II. József trónra lépése és türelmi rendelete folytán végképp megszűnt a visszaszerzés reménye. Elindult viszont a király kezdeményezésére egy „állami plébániaszervezési akció”, amelyből nem akartak kimaradni, és hogy ennek során mielőbb káplánhoz jussanak, fából, sövényből hirtelen felépítettek egy templomot és paplakot. Ajak tehát 1789. szeptember 1-el egyelőre Kisvárdától függő helyi lelkészség lett, káplánnak ide rendelték a nyíregyházi minorita szerzetest, P. Rátskay Solanust. A legközelebbi kisvárdai plébános váltáskor, 1807-ben pedig Kisvárdától leválva Ajak plébánia rangjára emeltetett, és Danilovits András lett az első plébános.
A hevenyészve összetákolt fatemplom azonban nagyon hamar korszerűtlenné és szinte használhatatlanná vált, ezért Fuchs Xavér Ferenc, Eger első érseke 1806-ban az egyházmegyei vizitáció alkalmából egy új templom építését rendelte el. Az építendő templom tervrajzait tokaji és ungvári mesterek el is készítették, ekkor már a vallásalap volt a kegyúr, ettől pedig a pénzromlásra való tekintettel templomépítésre segélyt jó ideig nem remélhettek. 1809-től 1816-ig egymást érték ugyan a fatemplom rogyadozásáról szóló bejelentések, de sem az ajaki hitközségnek sem a vallásalapnak nem volt pénze. Végre 1817-ben az uralkodó a vallásalapból 18.159 Ft-ot utalt ki az ajaki új templom fölépítésére, azzal a megkötéssel, hogy költségkímélés céljából a sekrestyét és a tornyot nem akkor, hanem később, jobb időben kell majd felépíteni, a földesurak pedig vállaljanak több terhet. 1818 decemberében lerakták az új templom alapkövét, 1819. október 16-án pedig felszentelték az új, torony és sekrestye nélkül felépített kőtemplomot. 1828/30-ban Malik András kisvárdai építész felépítette a sekrestyét.
1831-ben a hívek a torony felépítésére pénzsegélyt kértek. A vallásalap rendeletére a tornyot nem külön, hanem a homlokzat helyreállított főfalára fából kellett felépíteni. 1834. és 1840. között új oltár, oltárkép és padok készültek a vallásalap költségén. 1845. május 2-án tűzvész pusztított Ajakon. Leégett a templomtest és a sekrestye fedele, megrendült a homlokzat főfala, emiatt új torony építése vált szükségessé. Építését 1847-ben megkezdték, de a szabadságharc eseményei miatt csak 1852. után fejeződött be.
Az itt található templom tehát Ajak harmadik, katolikusok által sok áldozat árán felépített temploma. A későbarokk stílusú templom műemlék. A mennyezeti freskók Krisztus születését, Mária megkoronázását és Szent István ország-felajánlását ábrázolják, amelyeket Takács István mezőkövesdifestőművész alkotott 1953-ban.Felújításukat 1994-ben Mező Tamás és Pál Péter templomfestők végezték.
A főoltár fából készült szobrai az országalapító Szent István királyt és az ország második alapítójaként tisztelt Szent László királyt ábrázolják. A főoltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész festette az új liturgikus tér kialakításakor, az 1970-es évek végén. A főoltár mögött található oltárfreskó szintén az ő alkotása, amelyet a liturgikus reform következtében eltávolított, majd a hívek határozott fellépésére visszahelyezett, ezt a főoltár eltakarja. Az oltárral szemben állva, a szentély bal oldalán található a Jézus Szíve-szobor, amely fából készült. A szentély jobb oldalán található a Szűz Mária szeplőtelen szívének tiszteletére alkotott szobor, melynek aranyozott glóriáját Takács Imre kántor és családja készíttette. A templom színes ablakai a hívek adományából készültek a 70-es években.
A szentély előtt balra található hordozható Mára-szobor Soós János adománya, a jobb oldalon látható Fatimai Szűz Máriát ábrázoló fából készült, hordozható szobor Takács Károlyné adománya. Ezeket a szobrokat az ajaki Máriás-lányok népviseleti ruhában a vállukon viszik körmeneteken vagy zarándokutakon. A mellette látható Lisieux-i Szent Terézt ábrázoló festmény Rubóczki János adománya. Ezzel szemben van a mellékoltár, amely a főoltárral egyidős műemlék, az oltár alsó része karácsonyi időben a templomi betlehemnek, húsvétkor pedig a szent sírnak ad helyet.
A templomban elhelyezett keresztúti ájtatosság képeit Takács István készítette Molnár Ferenc és felesége adományából. A hívek adományából készült templomi lobogókat a körmenetek ünnepélyessé tételéhez használják. A kórus alatti Szent Antalt és Szent Józsefet ábrázoló szobor gipszből készült a XX. sz. első felében. 1979-ben a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonaüzeme készítette el a templom orgonáját, mely 2 manuálos és 12 regiszteres, amelyet 2016-ban Nyitrai Péter mezőkövesdi orgonaépítő karnagy újított fel. A templom tornyában négy harang található.
– A gazdag hagyományra alapozott vallásgyakorlat napjainkig fejlődést mutat. 2017. március 19-én, Szent József ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök megáldotta a régi plébánia épülete előtt a Szent Kamill Leányai Szerzetesközösség Jézus Szíve Rendházának alapkövét. Milyen előrelépés történt azóta a rendház megvalósítása érdekében?
– 2015-ben az új világi elnökünk, (dohányos) Kovács István javaslatára kezdtünk el javításokat végezni a régi plébánia épületén, de még nem volt semmilyen határozott szándékunk.
Nekem nyíregyházi szolgálatom idejéből jó kapcsolatom volt a Szent Kamill Leányai szerzetesnővérekkel, akiket 2008 óta időnként Ajakra is meghívtam. 2015-ben megtudtam, hogy új terveik vannak Magyarországon, és bátorkodtam a testület tagjaival történt megbeszélés után felajánlani a régi plébánia épületét és a mögötte lévő jelentős területet a betegápoló rend céljaira, ha ide jönnek Ajakra. Rosana nővér és Silvana nővér a Rendi Tanács tagjai jöttek el Rómából egy tárgyalásra, megtekintették a helyet, és azt mondták, hogy a Rendi Tanács elé viszik az ügyet. Ez a Rendi Tanács össze is ült októberben, és úgy döntött, hogy elfogadja a felajánlást. Így indult el az építkezés. Először egy pályázaton sikerült nyerni 10 millió Ft-ot, amiből felújítottuk a tetőt. A munkák folytatásához kértem Palánki Ferenc püspök atya segítségét, aki felkarolta az ügyet, és anyagilag támogatja az építkezést. A hívek között is gyűjtöttünk. Nagy közös összefogás eredménye lesz ez, ha elkészül. Jelenleg várjuk a használatbavételi engedélyt. Reményeim szerint ebben az évben átadásra kerül az épület.
Imádkozom azért, hogy a templomszentelés évfordulóját azzal ünnepeljük meg, hogy Püspök atya felszenteli a régi plébánia épületében kialakított Jézus Szíve rendházat a Szent Kamill Leányai Szerzetesközösség részére.
– Milyen kisközösségek működnek az egyházközségben?
– Az egyházközség valóságos életét a liturgia (forrás) és a plébánián működő közösségek jelentik. Két dolog szükséges a közösség működéséhez: legyen liturgiája, ettől lesz egyházi. Ezért bevezettük rendszeresen (havonta vagy ritkábban) az értük felajánlott szentmiséket. Legyen felelőse, egy-egy személy a megtestesítője. (A személyes felelős nélküli közösségek működését jól ismeri a világ – általában becsapják és megcsalják az embereket mindenféle szempontból, utána pedig magukra hagyják őket, és eltűnnek vagy elbújnak a „személytelen valóság” közösséget és személyiséget romboló sátáni álarca mögé.)
A plébánián működő közösségeink: Képviselő-testület, Máriás lányok, Rózsafüzér társulat, Gyermek Rózsafüzér társulat, Szeretetláng imaközösség, Jézus Szíve Család, Teréz Misszió, Karitász, Mária Légió, Ministránsok, Asszisztencia, Cursillósok.
– Ajak vallásos település; vasárnaponként négy, és van, hogy hétköznap akár három szentmisén töltik meg a templomot a hívek. Minek tulajdonítja ezt az elkötelezettséget a hit iránt, ez is visszavezethető a 200 éves múltba?
– Ajak hagyományosan vallásos közösség. Nemcsak a római katolikusok szeretik és töltik meg a templomukat, hanem a görög katolikus és a református testvérek is jóval többen járnak templomba, mint az országos átlag. Hogy ennek mi az oka? – ez nagy kérdés. Biztos, hogy nem a butaság, amivel a kommunizmus idején lekicsinyelték a vallásos embereket, hiszen Ajakról számos kiváló ember indult el és jutott el az élet számtalan területén országos ismertségig. Szándékosan nem írok neveket, de biztos, hogy akármerre megy az ember, találkozik ajakival, és büszkék is arra, hogy itt születtek. Ritkán találkoztam még olyan ajakival, aki szégyellte ajaki származását és a vallásosságát.
Én egyébként az isteni gondviselés csodájának és ajándékának tartom ezt. Biztosan azért őrizte meg a jó Isten ezt a közösséget ebben a hagyományos vallásosságban, mert küldetést szán az ajakiaknak itthon is és a világban is a mai időkben, amikor a szekularizáció mindent elvet, ami szent, és a liberális szellem eluralkodik a világban, mely sátáni módon pusztítja a személyiséget és a közösségeket egyaránt. Ha természetes magyarázatot keresek, talán azt lehet mondani, sokat küzdöttek az elmúlt 200 évben. Semmi sem hullott az ölükbe. Minden erejüket latba kellett vetni, hogy templomuk, plébániájuk és papjuk legyen. Nekem úgy tanította édesapám, hogy a gyereknek enni kell adni, a többiért küzdjön meg és dolgozzon. Hát az ajakiak az elmúlt 200 évben megküzdöttek és dolgoztak mindenért. Tudom, néha „ügyeskedtek”, vagyis nem kell őket szentté avatni. De a közmondás is azt mondja: „Segíts magadon, Isten is megsegít.”
– A 2017/2018-as tanévtől a helyi általános iskola, óvoda és bölcsőde egyházi fenntartásba került, ezáltal milyen pozitív változásokat tapasztal a gyerekeknél a hit és a nevelés terén?
– Különleges tapasztalat volt számomra, ami az iskola, az óvoda és bölcsőde egy intézményként történő átvételével kapcsolatban történt. Még most is hihetetlennek tűnik, hiszen amikor ide jöttem Ajakra 2008-ban, megyés főpásztorom határozottan kijelentette, hogy Ajakon nem tervez fejlesztést. Én megértettem a gondolkodását, hiszen ismerve a szentségi statisztikát, amit minden évben be kell küldenünk a püspökségre, világosan látszik, hogy Ajakon a gyermeklétszám hosszú ideje csökken. Bár a plébánia fenntartása és működtetése nem igényel központi támogatást, statisztikailag leszálló ágban van Ajakon minden mutató, a temetések számát kivéve. Gazdasági szempontból tehát terhet jelentene a plébánia területén egy új intézmény elindítása.
Sokszor hallottam tanáraimtól: „A jó Isten egyenesen ír görbe vonalakon”, de azt nem gondoltam, hogy ennyire.
Az új katolikus intézményt Isten különleges ajándékának tartom, amely súlyosabb felelősséget ró ránk a jó Isten előtt a következő nemzedék nevelésével kapcsolatban, de az emberek előtt is, hiszen Ajak hívő és vallását kevésbé gyakorló népe egyöntetűen bizalmat szavazott egyházunknak. Imádkozom, hogy megfeleljünk ennek a feladatnak.
Két év a nevelés területén még nagyon kis idő. A párbeszéd híve vagyok. Hiszem azt, hogy Isten minden embert szabadnak teremtett, és tiszteletben is tartja a szabadságunkat, amivel megajándékozott bennünket. Azt tartom legfőbb feladatomnak, hogy segítsem abban a reám bízott embereket, hogy helyesen éljenek a szabadságukkal, és minél kevesebbet éljenek vissza vele. Az életszentség nem abban áll, hogy mindenkor tökéletesen cselekszünk, hanem abban, hogy mindig tudunk újra kezdeni, és ez a szabadságunkból és Isten végtelen türelméből és irgalmából fakad. Isten ráér, hogy kiszeresse belőlünk a jót. Don Bosco nagy nevelő nyomán vallom, hogy nekünk is ez a feladatunk a nevelés területén.
– Az ajakiakról köztudott, hogy egyedi és különleges népviseletükkel is őrzik hagyományaikat. A hagyományőrzés az egyház életében is megmutatkozik?
– Igen, ezt elsősorban a Máriás lányok és a Rózsafüzéres asszonyok őrzik, akik sok áldozatot hoznak azért, hogy helyben és szerte az országban tanúságot tegyenek hitükről, az ajaki hagyományok őrzéséről és a Szűzanya mély tiszteletéről.
– Milyen ünnepségeket, lelki programokat szerveznek az idei évben a templom felszentelésének 200. évfordulójára?
– A templom felszentelésének évfordulója 2019. október 16-án lesz. A képviselő-testülettel már a zárszámadó gyűlésen szóba került a részletes program, amelynek kidolgozása még folyamatban van. A következő gyűlésen döntünk a részletekről. Tervezünk hét hónapon át minden hónap 16-án szentségimádást, október 16-ának hetében hat napon át minden hétköznap este meghívott atyákkal lelkigyakorlatos szentmisét, október 20-án, vasárnap ünnepi szentmise keretében adunk hálát az elmúlt 200 esztendőért. Természetesen ebben az egyházi évben minden ünnep, minden lelki program egy kicsit a 200 éves jubileum szellemében történik még akkor is, ha erre külön nem is térünk ki mindig. Terveink között szerepel a plébániánk területén működő katolikus intézmények bevonásával a Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde búcsúünnepének, Szent II. János Pál pápa emléknapjának megünneplése, a Szent Kamill Leányai Szerzetesintézmény Jézus Szíve Rendházának átadása és felszentelése.
A lelki programok mellett más jellegű megemlékezéssel is készülünk. A 200 éves évfordulóról emlékérem tervezését és annak adományozását azoknak, akik a templomért és a közösségért sok áldozatot hoztak. Terveink között szerepel az egyházközség és a templom múltjáról egy jubileumi kiadvány megjelentetése, valamint a 200 éves templomról elnevezett díj alapítása a katolikus intézmény tanulói és a Szent Kamill Leányai Szerzetesintézmény támogatói részére.
Hasulyóné Rutkai Éva
sajtóapostol
